Növekvő kivégzések Iránban: Az UNO szakértői aggodalmát fejezik ki

Növekvő kivégzések Iránban: Az UNO szakértői aggodalmát fejezik ki

Iránban a halálos ítéletek végrehajtása riasztó dimenziókat ért el ebben az évben. 2024 eleje óta több mint 400 embert kivégeztek, köztük 15 nőt. Ezt az aggasztó számot szeptember 2 -án, hétfőn tették közzé az Egyesült Nemzetek Szervezetének szakértői. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának nevében dolgozó szakértők különösen kritikusak voltak a kivégzések drasztikus növekedése szempontjából az elmúlt hónapban, augusztusban.

Augusztusban legalább 81 embert hajtottak végre, ami megegyezik a júliusi 45 kivégzés majdnem megduplázódásával. Ez az a jele, hogy a halálbüntetés Iránban történő alkalmazása növekszik, a nemzetközi normáktól függetlenül. A szakértők a saját független kutatásukra támaszkodnak, de a pontos források meghatározása nélkül.

Növelje a kivégzéseket és a nemzetközi aggodalmakat

körülbelül 41 embert érintett a kábítószerrel kapcsolatban. Ez a szám felveti a kérdéseket, mivel a polgári és a politikai jogokról szóló nemzetközi paktum, amelyhez Irán tartozik, a halálbüntetés alkalmazása csak a "legsúlyosabb bűncselekményeket" teszi lehetővé, mint gyilkosság. Az ENSZ állítólag többször felszólította a kivégzések moratóriumát annak érdekében, hogy végül megszüntesse a halálbüntetést.

Az ENSZ szakértői azt találták, hogy az iráni kábítószer -bűncselekmények miatti kivégzések száma 2021 óta jelentősen megnőtt, bár a kormány megpróbálta megreformálni a törvényeket a halálbüntetés ilyen esetekben történő alkalmazása érdekében. Ez a megnövekedett aktivitás a megfélemlítés állapot -ellenőrzött eszközének tekinthető.

Egy másik fontos szempont a kivégzések mögött meghúzódó politikai motiváció. Az emberi jogi aktivisták azzal vádolják az iráni rezsimet, hogy a halálbüntetést tiltakozás elleni nyomásként használják, különösen Mahsa Amini, egy 22 éves kurdin halála óta, akit letartóztattak a szigorú iráni ruházati rendszer megsértése miatt. Tragikus haláluk országos tüntetéseket váltott ki, és a kormány kénytelen ezen a zavargásokkal szemben átélni.

A kivégzések politikai következményeinek félelmetes példája Reza Rasaei, egy kurd tüntető, akit augusztus 6 -án a Dizel Abad börtönrendszerében hajtottak végre. A jelentések szerint vallomásait kínzással kapták meg, és a forradalmi őrök egyik tagjának megölték, később a CO -vádolt. Ennek ellenére a legmagasabb iráni bíróság megerősítette halálbüntetését. Ezek az események komoly kérdéseket vetnek fel az Iráni ítélkezési gyakorlat igazságosságával és átláthatóságával kapcsolatban.