Koncentrálj a kondenzcsíkokra: a klímaváltozást láthatatlan felhők fenyegetik!

Koncentrálj a kondenzcsíkokra: a klímaváltozást láthatatlan felhők fenyegetik!

A felhők felett a szabadságnak határtalannak kell lennie – de mennyibe kerül ez a szabadság klímakár formájában? A *Nature Communications* folyóiratban megjelent jelenlegi tanulmány új betekintést ad a kondenzcsíkok éghajlatra gyakorolt ​​hatásaiba. Együttműködésben a Kölni Egyetem és olyan partnerekkel, mint a Jülich Kutatóközpont, valamint a Mainzi és a Wuppertali Egyetem, azt találták, hogy a hosszan tartó kondenzcsíkok több mint 80%-a nem felhőmentes égboltban keletkezik, amint azt korábban feltételeztük, hanem természetes jégfelhőkben, az úgynevezett cirrusokban.

Ezek a vékony jégfelhők, amelyek 5 és 12 km közötti magasságban helyezkednek el, hatékony hőtárolóként működnek. Amikor a kondenzcsíkok hideg, nedves levegőben képződnek, több óráig is eltarthatnak, és ezért nagyobb hatást gyakorolnak az éghajlatra, mint a légi közlekedésből származó közvetlen CO2-kibocsátás. Az éghajlati hatás általánosságban nem értékelhető: felhőmentes körülmények között fokozzák az üvegházhatást, míg sűrű felhőkben visszaverik a napfényt, így hűsítő hatásúak.

A légi közlekedés éghajlati lábnyoma

A légi közlekedés éghajlatra gyakorolt ​​hatása azonban nem korlátozódik a kondenzvízre. A jelentés szerint n-tv Az utasszállító repülőgépek kibocsátása jelentősen hozzájárul a globális felmelegedéshez. A CO2 mellett elsősorban az aeroszolok és a nitrogén-oxidok a felelősek a klímakárosodás több mint 60%-áért. Az EU már tett lépéseket annak érdekében, hogy részletes jelentéseket írjon elő a légi közlekedés éghajlatra gyakorolt ​​hatásairól.

Németországban intenzív kutatások folynak a hosszan tartó kondenzcsíkokkal rendelkező légtömegek körülrepüléséről. A megbízható adatok azonban hiányosak, ami megnehezíti az útvonaloptimalizálást. Egy érdekes megállapítás: elég lehet a járatok 3%-át átirányítani, hogy elkerüljük a klímakárosító nyomvonalak 80%-át, miközben a járulékos kerozinfogyasztás 5% alatt maradhat. Az éghajlatra gyakorolt ​​várható előnyök 15-40-szer nagyobbak lehetnek, mint a magasabb üzemanyag-fogyasztásból eredő hátrányok.

Új megközelítések a klímabarát repüléshez

Három partner Németországból – az Német Repülési Központ (DLR), a Max Planck Társaság és a Karlsruhei Technológiai Intézet – mostanra 85 000 repülési útvonal átfogó elemzését végezte el. Ez lenyűgöző, 73%-os csökkenést eredményezett a kondenzcsíkok éghajlati hatásában minimális CO2-kibocsátás mellett. Az ilyen stratégiák nemcsak a klímavédelmet mozdíthatják elő, hanem segíthetik a légitársaságokat az uniós követelmények teljesítésében.

De mi a helyzet a kihívásokkal? Ide tartozik többek között a megbízható időjárási adatok hiánya és a meglévő repülési hálózatban a nagyfokú koordinációs erőfeszítés. Az optimalizált repüléstervezés nem csak a CO2-kibocsátás minimalizálása érdekében kulcsfontosságú, hanem azért is, hogy csökkentsék a csúszógyűrűk rövid élettartamából adódó káros hatásokat.

A környezetbarát repüléssel kapcsolatos kutatások az elmúlt években bővültek. A nem CO2 hatásokra azonban továbbra is kevesebb figyelmet fordítanak. A jövőbeli tanulmányoknak foglalkozniuk kell ezekkel a kihívásokkal, és javítaniuk kell a kondenzcsíkok és a természetes pehelyfelhők közötti kölcsönhatások megértését. Az ezen a területen végrehajtott fejlesztések kulcsfontosságú elemei lehetnek a légi közlekedés fenntartható jövőjének.

A felhőkbe való kijkt segíthet jobban megérteni az éghajlatra gyakorolt ​​hatásunkat – és biztosíthatja a szabad repülést a jövőben is a felhők felett.