Az EU megállapodott a 2040-ig tartó klímacélról: Készen állunk a változásra?

Az EU megállapodott a 2040-ig tartó klímacélról: Készen állunk a változásra?

A következő fordulóba lép az Európai Unió klímavédeleméről szóló vita. 2025. november 6-án az EU államai megállapodtak egy új, 2040-re szóló éghajlati célról, amely az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló jövőbeni erőfeszítések alapját fogja képezni. Ez a cél a kibocsátás 90 százalékos csökkentését irányozza elő 2040-re az 1990-es szinthez képest, bár 2031-ig akár 5 százalékponttal is számolhatunk a harmadik országokban történő klímakreditek megvásárlásával, vagyis az uniós kibocsátás effektív csökkenése 85 százalékos lenne. E megállapodás alapjait közvetlenül a november 10-én Brazíliában kezdődő jelentős globális klímakonferencia előtt tették le, így az EU-ra nyomás nehezedik, hogy egyértelműen határozza meg és előmozdítsa céljait. A Nachrichtenleicht jelentése szerint az EU Bizottság kezdetben szigorúbb intézkedések bevezetését kérte, de ezek ellenállásba ütköztek.

A megállapodás központi eleme az épületekre és a közlekedésre vonatkozó új szabályok elhalasztása, amely egy évvel későbbre tolódik. Ráadásul az uniós országokat nem kellene kötelezni arra, hogy maguk érjék el a teljes 90 százalékot. Ehelyett lehetőség van klímavédelmi projektek külföldi finanszírozására, amelyek magukban foglalhatják szél- és napenergia rendszerek telepítését, valamint erdőfelújítási projekteket olyan országokban, mint Afrikában vagy Ázsiában. A környezetvédők azonban aggodalmukat fejezték ki, mivel az ilyen projekteket nem mindig tekintik környezetbarátnak, és nehéz ellenőrizni. Az EU ipara ezzel szemben az új klímacélokat az első lépésnek tekinti a környezetvédelem és a gazdasági érdekek közötti egyensúly megteremtése felé.

Kihívások és reakciók

A megállapodást nem könnyelműen kötötték meg, néhány EU-tagország aggodalmát fejezte ki az új éghajlat-változási célok által potenciálisan megnövekedett üzemanyag- és fűtési költségek miatt. Ez a vita a megállapodás bizonyos mértékű támogatottságához vezetett, de az EU-n belül továbbra is megosztottak a nézetek. Egyes országok, köztük Hollandia, Spanyolország és Svédország, ambiciózusabb éghajlati célokat követelnek, és a kibocsátások ellensúlyozása érdekében a harmadik országoktól származó éghajlati jóváírások nagyobb arányát szorgalmazzák. A tárgyalások még nem zárultak le, mivel az Európai Parlamentnek is kommentálnia kell ezt a 2040-es éghajlati célt.

A közlekedési és építőipari kibocsátáskereskedelem csak 2028-ban indul be, aminek köszönhetően az országoknak lesz idejük alkalmazkodni az új követelményekhez. A döntések olyan kompromisszumot tükröznek, amely figyelembe veszi azokat az ökológiai és gazdasági kihívásokat, amelyekkel az EU-tagállamoknak jelenleg le kell küzdeniük. Tekintettel ezekre a fejleményekre, látni kell, hogy az új célnak lesz-e hatása, vagy továbbra is a szkepticizmus és az ambiciózusabb intézkedések iránti igények maradnak érvényben.

Továbbra is izgalmas, hogy az EU különböző szereplői hogyan fognak alkalmazkodni ezekhez az új éghajlati célokhoz. Egy biztos: óriási a nyomás a tagállamokon és különösen a német politikusokon, hogy 2040-ig ambiciózus klímacélokat érjenek el. A Tagesschau összegzése szerint továbbra is lesznek kihívások a kitűzött célok megvalósítása és nyomon követése tekintetében, miközben mindannyian a brazíliai klímavilágkonferencia eredményeit nézzük.