COP30 klímakonferencia: Brazília a fókuszban – megmentheti a világot?

COP30 klímakonferencia: Brazília a fókuszban – megmentheti a világot?

Alig néhány nap múlva eljött az idő: november 10. és 21. között nyitja meg kapuit az ENSZ 2025-ös klímaváltozási konferenciája Belémben, a brazil Pará állam fővárosában. Az ENSZ 196 országának képviselői, köztük számos tudós, újságíró és civil szervezet találkozik, hogy megvitassák a globális felmelegedés és az üvegházhatású gázok fogyasztásának egyre sürgetőbb kérdését. Ez a konferencia azért különösen jelentős, mert COP30-ként a 30. találkozót jelenti az 1992-ben Rio de Janeiróban megtartott első klímacsúcs óta, amelyen aláírták az Éghajlatváltozási Keretegyezményt (UNFCCC). Azóta sok víz lefolyt az Amazonason – és az ez által okozott változások még sürgetőbbé teszik a klímavédelmet.

A legújabb jelentések szerint a globális átlaghőmérséklet 2024-ben már 1,6 fokkal meghaladta az iparosodás előtti szintet. Ezért a konferencia egyik fő célja az lesz, hogy a globális felmelegedést legfeljebb 1,5 Celsius-fokra korlátozzák a környezetre és a mezőgazdaságra gyakorolt ​​katasztrofális következmények elkerülése érdekében. Ezen a ponton nemcsak az elmúlt néhány év előrehaladása kerül szóba, hanem az éghajlatváltozás következményeitől különösen sújtott szegény országok támogatása is.

A COP30 legfontosabb vitatémái

A COP30 során megvitatandó témák listája hosszú. A fő hangsúly az Amazonas esőerdőinek védelmére, az óceánok biológiai sokféleségének előmozdítására, a halászattal kapcsolatos kérdésekre, a nők és munkavállalók jogaira, valamint a turisztikai szektor kihívásaira vonatkozik. A Fridays for Future által szervezett globális klímasztrájkot november 14-re tervezik, és minden bizonnyal sürgős üzenetet küld.

A jelenlegi évtized döntő jelentőségű az éghajlat jövője szempontjából, mivel az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület hangsúlyozta, hogy 2030-ig felére kell csökkenteni a kibocsátást, hogy ne lépjék túl a 1,5 fokos határt. Ennek a határnak a túllépése nagy területek lakhatatlanná válását eredményezheti, és így komoly hatással lehet a megélhetésre és a környezetre.

A nemzetközi klímapolitika alakulásának áttekintése

A belémi ENSZ-konferencia nem az első ilyen jellegű. Visszatér Brazíliába, ahol több mint 30 évvel ezelőtt került sor az első klímacsúcsra Rióban. Azóta számos kevésbé sikeres konferencia volt. Például számos későbbi konferencia jogalapjáról, a Kiotói Jegyzőkönyvről 1997-ben tárgyaltak, de csak az iparosodott országok elkötelezettek, és nem a feltörekvő országok. Ez az egyenlőtlenség Belémben is probléma lesz, amikor a fejlődő országok ismét több pénzügyi támogatást követelnek.

A kihívások kétségtelenül növekedtek az elmúlt években. Az olyan konfliktusok, mint az ukrajnai háború vagy a koronajárvány okozta konfliktusok, biztosították, hogy az éghajlati kincsekkel kapcsolatos célok időnként háttérbe szoruljanak. A világon a második legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátással rendelkező Egyesült Államok került a címlapokra Donald Trump elnök kilépése miatt a klímavédelmi megállapodásból. Mindezek ellenére az Egyesült Államok számos városa azt mutatja, hogy továbbra is elkötelezett a klímavédelem mellett, és intézkedéseket tesz a kibocsátás csökkentésére.

Függetlenül attól, hogy milyen sokféle kérdés kerül terítékre, továbbra is az a kérdés, hogy a 2015-ös párizsi klímacsúcs és az azt követő számos konferencia után az államok továbbra is befűzik-e az éghajlatvédelemhez szükséges csizmáikat. A következő tizenegy nap Belémben megmutatja, hogyan folytatódik a globális klímavédelmi tanfolyam.

A COP30 utáni időszak következő jelentős kihívásait már meghatározták. A következő klímakonferenciára 2026-ban Ausztráliában vagy Törökországban kerül sor, és ott határozzák meg a bolygó jövőjének irányát is.

A Klíma Világkonferenciára való felkészüléséről további információkért látogasson el a következő oldalra: Watson, napi hírek és Greenpeace.