Riasztó klímaveszély: Extrém időjárási eseményekre figyelmeztetnek a szakemberek!

Riasztó klímaveszély: Extrém időjárási eseményekre figyelmeztetnek a szakemberek!

A globális felmelegedés már nem a távoli jövő problémája, hanem egy lehangoló valóság, amely gyorsan és ellenőrizetlenül halad előre. 2025. november 4-én megjelent hat vezető klímakutató és kommunikációs szervezet frissített éghajlati tényanyaga, amely riasztó betekintést nyújt az éghajlatváltozás előrehaladásához. Ez a 2020 óta rendszeresen felülvizsgált tanulmány először tartalmaz társadalomtudományi eredményeket is, és a klímaváltozás okaival és következményeivel kapcsolatos sürgető kérdésekre keresi a választ. A Klimafakten jelentése szerint a 125 országból származó 130 000 ember bevonásával készült felmérések azt mutatják, hogy az emberek 89%-a ambiciózus klímapolitikát szeretne.

Az elmúlt évek egyértelmű tendenciát mutatnak: közel öt évtizede minden év melegebb a 20. századi átlagnál, és a tíz legmelegebb év mind az elmúlt évtizedben volt, 2024 volt a legutóbbi rekordév. Európa itt a leggyorsabban melegedő régióként tűnik ki, amint azt a Kopernikusz klímaszolgálat is mutatja. Ezen túlmenően a szélsőséges időjárás egyre növekvő töltése is megfigyelhető. A jelenlegi adatok szerint jelentősen megszaporodnak a hőhullámok, az aszályok és a heves esőzések.

Az éghajlatváltozás mint ember által előidézett jelenség

Átfogó tudományos jelentések megerősítik, hogy az emberi tevékenység a klímaváltozás fő oka. Az IPCC hatodik értékelő jelentése (AR6), amely több munkacsoportot foglal magában, és körülbelül 10 000 oldalas, részletesebb, mint 2014-es elődje. Az éghajlatváltozást visszafordíthatatlannak és ember okoztaként írja le. A globális felszíni hőmérséklet 2011 és 2020 között 1,1 °C-kal volt az 1850-1900-as szint felett. Ez egy másik aggasztó szempont, mivel a Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint az üvegházhatású gázok kibocsátása nőtt az elmúlt évtizedben, különösen a CO2, CH4 és N2O.

Különösen riasztóak azok a társadalmi egyenlőtlenségek, amelyeket az éghajlatváltozás súlyosbít. A háztartások leggazdagabb 10%-a járul hozzá a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának 34-45%-ához, ami aláhúzza, hogy a társadalmi igazságosságot be kell építeni az éghajlat-politikába. A tengerszint 2100-ra tervezett 0,28 és 1,01 m közötti emelkedése nemcsak az ökoszisztémákat, hanem a víz- és energiaellátást, valamint az élelmezésbiztonságot is érinti.

Sürgős intézkedésre van szükség

A jelenlegi klímapolitikai megállapodás elmarad a Párizsi Megállapodás céljaitól. Az előrejelzések azt mutatják, hogy sürgős intézkedések nélkül az 1,5°C-os határérték túllépésének valószínűsége 2100-ra legalább 50%. A magas üvegházhatású gázkibocsátással járó forgatókönyvek drasztikus, akár 3,2 °C-os felmelegedést sugallnak 2100-ra, ami nagymértékű kockázatokat rejt magában.

Ebben a kihívásokkal teli helyzetben a tudósok és a környezetvédelmi aktivisták határozottabb politikát követelnek. Az éghajlati tényanyag és az IPCC-jelentések egyértelművé teszik, hogy a meglévő klímavédelmi eszközöket nem szabad megkérdőjelezni, hanem az energiarendszer széles körű átalakítására van szükség. A fenntartható társadalomhoz befektetésekre van szükség a klímabarát technológiákba és infrastruktúrába, valamint átfogó alkalmazkodási stratégiára az éghajlatváltozás egyre észrevehetőbb hatásainak mérséklése érdekében. A cselekvés szükségessége egyértelmű: itt az ideje tettekre váltani a szavakat.