A PIK által visszavont klímatanulmány: felelősség és új lehetőségek!

A PIK által visszavont klímatanulmány: felelősség és új lehetőségek!

2025. december 3-án a Potsdami Klímahatáskutató Intézet (PIK) bejelentette, hogy visszavonja „Az éghajlatváltozás gazdasági elkötelezettsége” című tanulmányát. Ez a lépés a Nature folyóiratban „Matters Rising” címmel megjelent súlyos kritikák megjelenését követte. A kutatócsoport komolyan vette a visszajelzést, és áttekintette az elemzéseket, de úgy találta, hogy az elvégzett változtatások túl nagy horderejűnek bizonyultak ahhoz, hogy egyszerűen kijavítsák. Ezért a csapat azt tervezi, hogy a tanulmány egy teljesen felülvizsgált új verzióját nyújtja be szakértői értékelésre, hogy folytassák az éghajlatváltozás gazdasági következményeiről szóló vitát.

A 2025 augusztusában közzétett frissített elemzés nyílt hozzáférésű, de még nem esett át szakértői értékelésen. Az új eredmények azt mutatják, hogy a klímaváltozás gazdasági kárai a század közepére már egyértelműen érezhetőek voltak. Különösen érintettek az alacsony jövedelmű, minimális múltbeli kibocsátással rendelkező régiók. Ezek az eredmények megismétlik az IPCC 2022-es jelentésének figyelmeztető meséit, amely figyelmeztet az éghajlatváltozás súlyos hatásaira a globális mezőgazdaságra, az élelmezésbiztonságra, az egészségügyi szolgáltatásokra és a megélhetésre, különösen az éghajlati hotspotokban élő sebezhető közösségek számára.

Az éghajlatváltozás mint konfliktus tényezője

A NETZ Bangladesh tanulmánya rávilágít azokra a társadalmi és gazdasági problémákra, amelyeket az éghajlatváltozás súlyosbít. A legszegényebb régiókban élőket különösen sújtják a szélsőséges időjárási események – ez a tény a PIK elemzésében is jól látható. A part menti falvakban élő válaszadók több mint 90%-a számol be konfliktusokról olyan létfontosságú erőforrások miatt, mint a víz és a halászterületek. Ezeket a konfliktusokat gyakran a helyi hatalmi elitek táplálják, akik megerősítik magukat az erőforrások felett, gyakran az érintettek beleegyezése nélkül.

A nők és a társadalmilag kirekesztett csoportok különösen kiszolgáltatottak. Banglades nemzeti alkalmazkodási terve (2023-2050) meghatározza a környezetre és az érintett lakosságra nehezedő jelentős terheket. Ez a fejlemény azt mutatja, hogy az éghajlatváltozás milyen mélyrehatóan súlyosbítja a meglévő egyenlőtlenségeket és befolyásolja a közösségek ellenálló képességét.

Felhívás cselekvésre

Mind a PIK munkája, mind a NETZ kutatása azt sugallja, hogy itt az ideje új, igazságos válságkezelési megközelítések kidolgozásának. A mélyreható átalakítás szükségessége nemcsak klímavédelmi, hanem társadalmi igazságosság kérdése is. Dr. Dwijen L. Mallick, a Bangladesi Haladó Tanulmányok Központjának igazgatója hangsúlyozza az éghajlati hatásokhoz való társadalmilag igazságos alkalmazkodás fontosságát.

Amint azt a Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség egyértelművé teszi, költséghatékony és fenntartható technológiák állnak rendelkezésre az energiaszektorban, és jelentősen hozzájárulhatnak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez. Ha 2025 előtt sikerül korlátoznunk a kibocsátást, és 2030-ra drasztikusan csökkenteni azt, akkor esély van arra, hogy a Párizsi Megállapodás értelmében elérjük azt a célt, hogy a globális felmelegedést 1,5 °C-ra korlátozzuk.

A PIK tudósít a tanulmány visszavonásáról, míg A NETZ Bangladesh felhívja a figyelmet a veszélyeztetett közösségekre. A Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség szállít fontos betekintést az éghajlatváltozás korlátozásához szükséges intézkedésekbe.