Klímaválság a Fekete-erdőben: A szarvasok veszélyeztetik az erdőt és klímánkat!

Klímaválság a Fekete-erdőben: A szarvasok veszélyeztetik az erdőt és klímánkat!

A Fekete-erdő mélyerdőiben, pontosabban a schluchseei szarvasrezervátumban a jelek a riasztóra mutatnak. A fák állapota aggasztó; sokan súlyosan megsérülnek, és az utódok alig nőnek vissza. Különösen a lucfenyők vannak nehéz helyzetben, amelyek a jelenlegi klímaválságban nem élnek hosszú életet. A patás vadak, különösen az őz, az őz és a vaddisznó felelősek ezért a szorult helyzetért. Egy új MDR-Wissen jelentése szerint Németországban a szarvasok kilövése 1970 óta 632 000-ről 2020-ban lenyűgöző 1 286 000-re nőtt.

Ez a nagy vadsűrűség azt jelenti, hogy a fák újranövekedése erősen gátolt. Még ha elméletileg segíthet is a kerítés és a fiatal fák védőburkolata, ezek az intézkedések gyakran túl drágák. Az Ökológiai Vadászszövetség adatai szerint a hagyományos vadászati ​​bérleti szerződésekkel végzett erdőfelújítás költségei hektáronként több mint 17 000 eurót tesznek ki. Ha azonban sikeresen kezeli a vadsűrűséget, és kihasználja a természetes regeneráció előnyeit, ezek a költségek mindössze 2000 euróra csökkennek hektáronként.

Veszélyben lévő erdőterület

Észak-Rajna-Vesztfáliában már 350 000 hektár erdőterület érintett, az erdőtulajdonosok becsült pénzügyi költségei pedig körülbelül 1,5 milliárd eurót tesznek ki. A hanyatlás ellensúlyozása érdekében feltétlenül szükséges a természetes regeneráció, de ez csak az alkalmazkodó vadállományokkal lehetséges. Bajorországban a vadászati ​​törvény előírja, hogy a vadászatnak lehetővé kell tennie a természetes regenerációt további védelmi intézkedések nélkül. A jelenlegi erdészeti jelentéseket áttekintve azonban aggasztó adatok derülnek ki: a vizsgált területek mindössze 4%-án van kedvező böngészési szint.

Ami különösen problémás, hogy a kívánt vegyes fafajok több mint 50%-a kifogy az újranövő fafajták keverékéből. Ez a körülmény ellentmond a vegyes és lombos erdőkre sürgősen támaszkodó fenntartható erdőgazdálkodás céljainak. A vegyes erdők nemcsak ellenállóbbak az éghajlatváltozással szemben, hanem számos ökoszisztéma-szolgáltatást is kínálnak – a talajvíz-utánpótlástól a szén-dioxid-tárolásig.

A vadászati ​​gyakorlat szerepe

A helyzet javításának érdekes megközelítése magának a vadászati ​​gyakorlatnak a megváltoztatása. Az optimalizálási javaslatok között szerepel többek között a szövetségi államok vadászati ​​szabályozásának felülvizsgálata és adaptálása, a takarmányozási gyakorlatok csökkentése és a hatékony téli mobilvadászatok lebonyolítása. Ezek a mobil vadászatok segíthetnek a vadpopulációk kiigazításában anélkül, hogy befolyásolnák a populáció méretét.

A másik hangsúly a vadászok motiválására irányul, hogy gyakorlatukat az erdőfelújítás követelményeinek megfelelően változtassák meg. A Brandenburgi Műszaki Egyetem doktori projektje fontos betekintést nyújthat ebbe. Azt vizsgálja, hogy milyen intézkedések szükségesek a vadászok motiválásához, és hogy a különböző vadászati ​​gyakorlatok milyen hosszú távú hatást gyakorolnak az erdő fejlődésére. Különös figyelmet fordítanak a gazdasági szempontokra, hogy felmérjék a fenntartható vadászat előnyeit mind az erdőgazdálkodás, mind az ökoszisztémák számára. Ez a doktori ösztöndíj 2027 szeptemberéig szól, és értékes lökést adhat az erdőgazdálkodás jövőbeni olyan változásaihoz, amelyek mind az erdők, mind a klímavédelem javát szolgálják.

A helyzet súlyos, és egy egyszerű „business as usual” sem segít, ha meg akarjuk őrizni erdeinket és vele együtt értékes CO2-raktárainkat. Itt az idő a cselekvésre!