Klímaváltozás: 10 éve a Párizsi Megállapodás és a riasztó eredmények!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

A cikk rávilágít a klímaváltozás kihívásaira tíz évvel a Párizsi Megállapodás után: a növekvő kibocsátásokra, következményekre és lehetséges megoldásokra.

Der Artikel beleuchtet die Herausforderungen des Klimawandels zehn Jahre nach dem Pariser Abkommen: steigende Emissionen, Folgen und Lösungsansätze.
A cikk rávilágít a klímaváltozás kihívásaira tíz évvel a Párizsi Megállapodás után: a növekvő kibocsátásokra, következményekre és lehetséges megoldásokra.

Klímaváltozás: 10 éve a Párizsi Megállapodás és a riasztó eredmények!

2025. november 11-én egy sorsdöntő évtizedre tekintünk vissza a törvény hatálybalépése óta. Párizsi Megállapodás. 2015-ben csaknem 200 nemzet fogadta el ezt a kötelező erejű szerződést az ENSZ COP21 klímakonferenciáján, hogy a globális felmelegedést 2 Celsius-fok alá, ideális esetben 1,5 Celsius-fok alá korlátozzák. De a valóság kijózanító.

A tudósok határozottan figyelmeztetnek, hogy jó úton haladunk a 1,5 fokos határ túllépése felé, aminek „pusztító következményei” lehetnek. Az elmúlt évtizedben az eddigi legmelegebb évtizedet éltük át, a 2024-es év a legmelegebb év. A megújuló energia felhasználásának növekedése ellenére, amely jelenleg a világ villamosenergia-fogyasztásának 40 százalékát adja, a globális hőmérséklet tovább emelkedik, mivel az országok ragaszkodnak a fosszilis tüzelőanyagokhoz, ami riasztóan megnövekszik a szén-dioxid-kibocsátásban.

A klímaválság és hatásai

A statisztikák brutálisak. Körülbelül 304 milliárd dollár gazdasági veszteséget okozott tavaly világszerte a rendkívüli hőség. Ráadásul percenként egy ember hal meg az emelkedő hőmérséklet miatt. Az elsősorban fosszilis tüzelőanyagok okozta légszennyezés becslések szerint évente 2,5 millió emberéletet követel. 2023-ban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása rekordszintet ért el, 65 százalékkal az 1990-es szint felett, amit a szén-, olaj- és gázkibocsátás 53,2 gigatonna CO2-egyenértékkel történő meredek növekedése is felerősített.

Közelebbről megvizsgálva, hogy a kibocsátások kétharmada mindössze nyolc gazdaságból származik: Kína, USA, EU, India, Oroszország, Indonézia, Brazília és Japán. Az azonban biztató, hogy csak az EU és Japán csökkentette éves kibocsátását 2023-hoz képest.

A megújuló energiák emelkedése

Az egyik fényes folt a megújuló energiák terén elért haladás. A nap- és szélenergia 2025-ben először előzi meg a szenet a villamosenergia-termelésben. Kína látványosan megnövelte napenergia-kapacitását, 2025 júniusában több mint egy terawattot ért el – tízszer többet, mint 2017-ben. Az elektromos járművek részesedése is nőtt az autóeladásokban, körülbelül 1 százalékról majdnem 25 százalékra az elmúlt évtizedben.

Mindazonáltal a fosszilis tüzelőanyagok állami finanszírozásának növelése, amely mára évi 1,6 billió dollárra emelkedett, nem járul hozzá a pozitív fordulathoz. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi klímavédelmi intézkedések nem elegendőek a Párizsi Megállapodás ambiciózus céljainak eléréséhez. Az előrejelzések szerint 2100-ra 2,1-3,9 Celsius-fokos globális felmelegedés várható. Ez évente átlagosan 57 további halálos hőségnapot eredményezhet.

A közelgő brazíliai COP30 előtt szakértők és aktivisták az éghajlati célok és a kibocsátáscsökkentés felgyorsítását szorgalmazzák. A helyzet sürgős, és határozott fellépést igényel a globális gazdaság klímabaráttá alakítása és a Párizsi Megállapodás követelményeinek való megfelelés érdekében.