Eltörli a kormány az e-kerozin kvótát: visszalépés a klímavédelemért!

Eltörli a kormány az e-kerozin kvótát: visszalépés a klímavédelemért!

A légiközlekedési ágazat a változás szelét érzi, és ez nem csak az új légitársaságok vagy repülési útvonalak térnyerése. Sokkal inkább a dekarbonizáció központi kérdéséről van szó: Hogyan tehető klímabarátabbá a légi közlekedés? De éppen ebben a fontos szakaszban döntött úgy a szövetségi kormány, hogy megszünteti a klímabarát kerozin, más néven power-to-liquid (PtL) döntő kvótakövetelményét. Ezeknek az intézkedéseknek ténylegesen 2026-ban kellene hatályba lépniük, és fokozatosan növekedniük kell 2030-ig, ami a piac élénküléséhez és mintegy 200 000 tonna e-kerozin használatához vezet Németországban.

Most azonban minden függőben van: az új PtL-rendszerek kiépítésére vonatkozó eredeti kétmilliárd eurós tervet jelentősen, 100 millió euróra csökkentették. Ez nemcsak az e-kerozin működőképes németországi piacának gyors fejlődését veszélyeztetheti, hanem a technológiába történő hosszú távú befektetéseket is akadályozhatja. A szövetségi kormány teljesen eltávolította a nemzeti e-kerozin kvótát a szövetségi immisszió-ellenőrzési törvényből (BImSchG), ami sok szakértőt aggodalomra ad okot, mivel azzal fenyeget, hogy versenyhátrányba kerül a légiközlekedés, mint például a [Focus].

Egy lépés visszafelé a közlekedési átalakulásban?

A környezetvédő csoportok megriadnak, és a döntést a légi forgalom dekarbonizációjának visszalépésével hasonlítják össze. Jürgen Resch, a Német Környezetvédelmi Támogatás (DUH) szövetségi ügyvezető igazgatója aggodalmának ad hangot a PtL-kvóta megszüntetésének hatásai miatt, és ezt az e-kerozin felfutásának akadályaként írja le. Valójában a kvóta eredetileg rögzített arányú villamosenergia-alapú üzemanyagot írt elő a légi közlekedésben a szén-dioxid-kibocsátás hosszú távú csökkentése érdekében. Ez az intézkedés különösen fontos lett volna, mivel az uniós iránymutatások szerint a légi közlekedésnek 2030-tól legalább 1,2%-os szintetikus kerozint kell használnia, a cél pedig 2050-re 35%.

Az e-kerozin jelenlegi magas előállítási költsége és a szigorú szabályozás eddig megnehezítette a gazdaságos megvalósítást. Az e-üzemanyagok ára jelenleg körülbelül négy-ötször magasabb, mint a hagyományos keroziné. A szakértők ezért nemzetközi együttműködést szorgalmaznak a költséghatékony gyártási folyamatok előmozdítása érdekében – mert működő piaci struktúra nélkül kevés előrelépés lesz a klímabarát technológiák terén. Ezekkel a megbeszélésekkel párhuzamosan a közúti közlekedésre vonatkozó hidrogén- és e-üzemanyag-kvóta lehetőségét is megvitatják, ami további zavart okoz.

Globális pillantás az e-üzemanyagokra

Nemzetközi összehasonlításban Németország lemaradt az innovatív e-üzemanyag projektek terén. Az európai országok összesen több mint 100 kísérleti és kereskedelmi e-üzemanyag projektet jelentettek be, míg világszerte több mint 150 ilyen projektet terveznek. Kiemelték, hogy a kihívások ellenére az e-üzemanyagok elengedhetetlenek a szén-dioxid-mentesítéshez, különösen a légi és tengeri közlekedésben. A termelés és a megújuló energiák fejlesztése a technológiai fejlesztések révén 2030-ra jelentős költségcsökkenést eredményezhet.

Mik a következő lépések? A légiközlekedési ágazat nyomás alatt van, hogy gyorsabb és zöldebb megoldások felé haladjon, mivel a közvélemény egyre érzékenyebbé válik ezekre a kérdésekre. A légitársaságoknak és más érdekelt feleknek ébernek kell maradniuk, nehogy lemaradjanak. Hogy a kormány hogyan találja meg az egyensúlyt a gazdasági érdekek és a szükséges környezetvédelmi intézkedések között, azt még várni kell. Az idő a lényeg, és meg kell küzdeni a „zöld repülés” nagy üzletével.

Összefoglalva, az e-kerozin kvóta megszüntetése komoly kihívások elé állítja a légiközlekedési ágazatot. Minél gyorsabban sikerül megoldást találni, annál valószínűbb, hogy a repülés valódi, pozitív változást tapasztalhat. A szintetikus üzemanyagokról szóló vita tehát még korántsem ért véget, és a következő néhány hónap döntő jelentőségű lesz.