Fiatal kieli kutatók milliós támogatást kapnak az erdei éghajlathoz való alkalmazkodásra!

Fiatal kieli kutatók milliós támogatást kapnak az erdei éghajlathoz való alkalmazkodásra!

Az éghajlatváltozás kihívásai nemcsak az emberek számára jelentenek óriási problémákat, hanem Európa erdei számára is. A németországi helyzet aggasztó: a becslések szerint a fák 30-40%-a károsodik. Ennek nemcsak erdeink egészségügyi következményei vannak, hanem több milliárd dolláros éves gazdasági veszteséget is okoz. A válság leküzdésének úttörő megközelítése Dr. Farooq Ahmad, a kieli Christian Albrechts Egyetem (CAU) Fitopatológiai Intézetének posztdoktori kutatója, aki most 2,25 millió eurós támogatást kap a Szövetségi Kutatási, Technológiai és Űrügyi Minisztériumtól (BMFTR).

Kutatásának középpontjában az erdők klímaváltozáshoz való alkalmazkodási stratégiáinak kidolgozása áll. A támogatott favándorlás koncepcióján keresztül Ahmad azt szeretné kideríteni, hogyan vándorolhatnak a melegebb éghajlatról származó fafajok Észak-Németországba, hogy túléljék a jövőbeni körülményeket. Ez különösen azért fontos, mert számos őshonos fafaj, mint a tölgy, lucfenyő és bükk, szenved a megváltozott éghajlati viszonyok miatt, és egyre fogékonyabbak a betegségekre.

Út az éghajlat-ellenálló erdőkhöz

Az erdők megmentéséhez sürgősen szükséges intézkedések változatosnak tűnnek. A szakemberek megállapításai szerint a gyakoribb fafajokat javasolt klímatűrő alternatívákkal helyettesíteni. A hagyományosan uralkodó tűlevelűeket lombhullató fákkal lehetne helyettesíteni, hogy az erdőket szén-nyelőként megőrizzék. Ahmad különféle dél-németországi és spanyolországi tölgyfajok vándorlási potenciáljának vizsgálatát tervezi, hogy az éghajlati alkalmazkodás genetikai alapjait is kutassa.

A tennivalók szükségességét az aktuális időjárási események is alátámasztják. 2018 aszályos nyarán például a hőmérséklet 30 fok fölé emelkedett, miközben a csapadék 25 százalékkal csökkent. Az ilyen szélsőséges körülmények további megterhelést jelentenek az amúgy is legyengült erdőkre, és elősegítik a rovarok, különösen a kéregbogarak fertőzését. A Thünen Intézet tanulmánya szerint az erdő stabilizálása érdekében javasolt ezeket a felismeréseket beépíteni az erdőfelújításba.

Kihívások és megoldások

Az erdők átalakítása azonban nem mentes kihívásoktól. A fafajok vándorlásának folyamata nehéz, különösen a más régiókból származó magvak beszerzésének adminisztratív akadályai miatt. Emellett az ültetésre szánt anyagi források is jelentősek; A becslések hektáronként akár 25 000 euróról is beszélnek. Ahmad kutatásai a Kiel Plant Center (KPC) részét képezik, amely a növények változó környezeti feltételekhez való alkalmazkodásának tanulmányozására specializálódott, és célja a fa elérhetőségének biztosítása a bioalapú gazdaság számára.

A jövőben kulcsfontosságú lesz a vegyes erdők támogatása és a tűlevelű monokultúrák változatos állományokká alakítása. Amellett, hogy kevésbé érzékenyek a szélsőségekre, ezek a vegyes erdők több vizet tudnak tárolni, növelve az aszályokkal szembeni ellenálló képességüket. A változás kísérése érdekében Ahmad csoportjának kutatómunkája és innovatív megközelítései elengedhetetlenek a németországi erdők felkészítéséhez a közelgő klímaválságra.

A CAU által végzett látomásos munka aláhúzza annak fontosságát, hogy azonnali lépéseket tegyünk a biológiai sokféleség megőrzése és erdeink jövőbeli egészsége érdekében. Az innovatív kutatással induló erdészeti projektek döntően hozzájárulhatnak természetünk jövő nemzedékek számára történő megőrzéséhez.

A témával kapcsolatos további információkért olvassa el a következő címet: GABOT, napi hírek és Greenpeace.