Suche
Mein Konto
Klímakonferencia 2025: Fókuszban a lobbisták – Kié a jövő?
A brazíliai COP30 a klímacélokat és a fosszilis tüzelőanyag-ipar lobbitevékenységét tárgyalja, miközben az EU tagállamai továbbra is megosztottak.
Klímakonferencia 2025: Fókuszban a lobbisták – Kié a jövő?
Felforrósodik a hangulat az ENSZ aktuális klímakonferenciáján, amely november 6. és 17. között zajlik a brazíliai Belémben. Több mint 50 000 résztvevővel, köztük 1600 olaj-, gáz- és szénvállalat képviselőjével, ez a történelem egyik legnagyobb éghajlat-csúcstalálkozója. A fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó lobbi befolyását riasztóan hangosnak tartják, mivel 25 résztvevőből egy olyan vállalattal áll kapcsolatban, amely hozzájárul az éghajlati válsághoz. Ez a rekordszám a brazil delegáción kívül még a legtöbb országot is meghaladja Daily Mirror.
A színfalak mögött a gazdasági ellenségeskedés és az ideológiai ellenállás biztosítja, hogy az ambiciózus klímacélok gyakran háttérbe szoruljanak. Az országok szkeptikusak az éghajlat-politika végrehajtásával kapcsolatban, különösen akkor, ha azt az üzleti kudarcok bűnbakjaként használják. Az éghajlatvédelemmel szembeni ellenállás különösen hangsúlyos a jobboldali konzervatív kormányokban, és olyan országok, mint Lengyelország és más kelet-európai országok különösen kritikusak a klímapolitikával szemben. MDR.
Lobbi és klímavédelem
A fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó lobbi dominanciája a konferencián kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy valójában mennyire komoly a klímavédelem. Ennek a lobbinak a befolyása már az elmúlt években is megmutatkozott, ezen a konferencián is a fosszilis cégek igyekeznek minden erejükkel érvényesíteni érdekeiket. A kritikusok attól tartanak, hogy ennyi lobbista jelenléte jelentősen hátráltathatja a klímavédelem előrehaladását. Az előző dubai klímakonferencián az OPEC jelen volt, és felszólított arra, hogy ne távolodjunk el a fosszilis tüzelőanyagoktól – magyarázta Lobby ellenőrzés.
A fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonásáról szóló vita a konferencia központi témája. Szerencsére vannak erőfeszítések a párizsi klímaegyezmény céljainak előmozdítására is. Ehhez a szerződő államoknak ötévente konkrét terveket kell benyújtaniuk a 1,5 fokos cél elérésére. A nemzeti klímavédelmi tervek végrehajtásában azonban egyelőre nagy a hiányosság, ami nem éppen optimista.
Reménysugár az előcsarnok árnyékában
A kedvezőtlen körülmények ellenére vannak pozitív fejlemények. A COP30 egyik legfontosabb kezdeményezése a Tropical Forest Fund (TFFF) létrehozása, amelynek célja a trópusi esőerdők védelmének előmozdítása. Ennek az értékes élőhelynek a biztosítására 125 milliárd dollár célértékű alapot kívánnak létrehozni. Németország már bejelentette, hogy egymilliárd dollárral járul hozzá ehhez az alaphoz, ami a klímavédelmi nemzetközi együttműködés pozitív jeleként értékelhető.
Bár a konferencia eredményei még mindig homályosak, és a tárgyalások nem folynak nyilvánosan, továbbra is reménykedni kell abban, hogy valóban lesz előrelépés, még akkor is, ha a fosszilis tüzelőanyagok hatása mindenütt jelen van. Továbbra is fontos, hogy az államok komolyan vegyék ezeket a kihívásokat, és megmutassák, hogy az ambiciózus éghajlati célok még a nehéz gazdasági időkben is megvalósíthatók.