Németország 60 millió eurót biztosít a klímaalapoknak Brazíliában!
Németország 60 millió eurót jelent be az Alkalmazkodási Alap számára a brazíliai COP30-on, hogy támogassa a fejlődő országokat az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

Németország 60 millió eurót biztosít a klímaalapoknak Brazíliában!
Az éghajlatváltozás korunk legnagyobb kihívásává vált, és a nemzetközi közösségnek cselekednie kell. A 2025. november 17-én, a brazíliai Belémben tartott COP30 ENSZ klímakonferencián Carsten Schneider szövetségi környezetvédelmi miniszter egyértelmű lépést jelentett be ebbe az irányba. Németország 60 millió eurót biztosít az Alkalmazkodási Alap számára, amelynek célja, hogy segítse a fejlődő országokat az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodásban. Ez a támogatás döntő fontosságú az éhezés, a szegénység és a migráció megelőzésében – vetette közbe beszédében Schneider, kiemelve az érintett országokban tapasztalható riasztó fejleményeket.
Az Alkalmazkodási Alap, amely 2007-es megalakulása óta a nemzetközi klímafinanszírozás középpontjában áll, immár lenyűgöző 1,4 milliárd dollárt mozgósított mintegy 200 projekthez 108 országban. Eddig több mint 50 millió ember részesült ezekből a kezdeményezésekből. Különösen fontos, hogy az alapból származó forrásokat olyan intézkedésekre használják fel, amelyek jobban fel tudják venni a part menti területeket az olyan szélsőséges időjárási eseményekkel szemben, mint az árvizek vagy aszályok. Az alap korábbi teljesítményére vonatkozó visszajelzések túlnyomórészt pozitívak, és Schneider megismételte, hogy továbbra is Németország az alap legnagyobb adományozója.
Kihívások és változások
Az egyik legnagyobb kihívás, amellyel Schneider foglalkozott, az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárási események növekvő gyakorisága. A tudósok a globális felmelegedéssel összefüggő veszélyes fertőző betegségek terjedésére is figyelmeztetnek. E kihívások megfelelő megválaszolásához nemcsak pénzügyi forrásokra van szükség, hanem olyan innovatív megközelítésekre is, mint a korai figyelmeztető rendszerek és a klímaálló termesztési módszerek.
Egy másik szempont, amelyet Schneider kiemelt, Németország azon kötelezettségvállalása, hogy 2035-ig évente 300 milliárd dollárt ígér a fejlődő országoknak. Ez a kötelezettségvállalás a világ legsebezhetőbb országainak támogatása iránti hosszú távú elkötelezettségét mutatja. Mindazonáltal vannak kritikák: az olyan szervezetek, mint a Germanwatch, megjegyezték, hogy jelenleg mindössze 133 millió dollárt terveznek az adaptációs alapra 2025-re – ez kevesebb, mint a fele a megcélzott 300 millió dolláros minimális összegnek.
Egy pillantás a jövőbe
A belémi tárgyalások nagy jelentőséggel bírnak, mivel meghatározzák a jövőbeli nemzetközi éghajlati fellépés irányát. Míg Németország jelezte, hogy továbbra is globális szereplőként kíván fellépni a klímavédelem terén, csak néhány ország, például Belgium, Spanyolország és Svédország ígért további forrásokat. Friedrich Merz kancellár jelentős összeget jelentett be a Brazília által indított esőerdő-alapba is, amelynek célja, hogy jutalmazza az országokat az erdők megőrzéséért és megbüntesse az erdőpusztítást.
A konferencia november 21-ig tart, és több mint 190 ország küldöttei vesznek részt, hogy megvitassák olyan kulcsfontosságú kérdéseket, mint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a szegényebb országok finanszírozása.
Az út hosszú, és sok kérdés megválaszolatlan. Németország elkötelezettsége azonban világossá teszi, hogy eljött az ideje, hogy fellépjünk az éghajlatváltozás megfékezése és a globális közösség összefogása érdekében.