Veszélyben a klímavédelem: a szövetségi kormány lassítja az energiaátállást!

Veszélyben a klímavédelem: a szövetségi kormány lassítja az energiaátállást!

Az éghajlati igazságosságról szóló mai vitában Brazília a szándék és a cselekvés közötti ellentmondás szimbóluma. Miközben az ország a klímavilágcsúcson azt a tervet folytatja, hogy az Amazonas térségében példát mutasson, egyúttal újabb olaj- és gázmezők fejlesztését viszik előre. Ezt a kettős napirendet tükrözik Carolin Dähling, a Green Planet Energy energiaszövetkezettől származó szavai is, aki a megújuló energiaforrások óriási növekedését hangsúlyozza, miközben rekordbefektetések áramlanak a fosszilis infrastruktúrába. Dähling szerint a hiba nem csak az egyén szintjén van, hanem mélyen a globális gazdasági rendszerben gyökerezik, amely az ökológiai növekedést a korlátlan pénzügyi célok mögé helyezi. Klímariporter beszámol arról, hogy a fosszilis energiák valós utóköltségei nem tükröződnek megfelelően az árakban, ezért felhasználásuk továbbra is vonzó.

Dähling szerint számos intézkedésre van szükség ahhoz, hogy megfeleljünk a klímaválság kihívásainak. A 20 000 megawatt teljesítményű fosszilis földgázerőművek tervezett támogatása megerősíti a meglévő klímakárosító struktúrákat. Ez az energiaátállás akadályának bizonyulhat, tekintve, hogy ez a politika sérti a szövetségi kormány saját klímacéljait. Emiatt a Green Planet Energy feljelentést tett az EU Bizottságánál, mert a tervezett támogatás sérti az európai versenyjogot. Klímariporter hangsúlyozza, hogy Németországnak most gyors cselekvésre van szüksége az energiaátállás tényleges előmozdítása érdekében.

Politikai kihívások és jövőbeli kilátások

Az európai klímapolitika keretében 2040-ig 90 százalékos CO2-csökkentési célt tűztek ki célul, de a célok jelentősen gyengültek. Dähling aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az új kibocsátáskereskedelem kezdő dátumát 2028-ra tolják, ami bizonytalanságot szül. Az emissziós kereskedelmet a klímavédelem kulcsfontosságú eszközének tekintik, és késedelmes bevezetése hosszú távú negatív hatásokkal járhat. Attól is tart, hogy az Európában megcélzott 85 százalékos CO2-csökkentésből csak valós megtakarítás érhető el. Klímariporter kiemeli, hogy a klímavédelem is kulcsszerepet játszik a zöldtechnológia növekedésében Németországban.

E vita aktualitása szempontjából a geopolitikai helyzet is releváns, mivel Kína egyre inkább a tiszta ipar vezető szerepébe tolja magát. Míg Európa lemaradásban van a meggyengült klímavédelmi politikák miatt, a Bundestag új törvényt fogadott el a szén-dioxid földalatti tárolásáról (CCS). Dähling azonban arra figyelmeztet, hogy a CCS kockázatos és költséges technológia, amelyet nem szabad elsődleges megoldásnak tekinteni. Hangsúlyozza az egyértelmű energiaátállás és a megújuló energiaforrások gyors terjeszkedésének szükségességét.